home *** CD-ROM | disk | FTP | other *** search
/ Chip 1996 April / CHIP 1996 aprilis (CD06).zip / CHIP_CD06.ISO / hypertxt.arj / 9403 / ALT.CD < prev    next >
Text File  |  1994-11-26  |  12KB  |  195 lines
  1.           @VSCO Unix, Minix, Coherent, Linux, UnixWare, ...@N
  2.  
  3.           @VAlternatív operációs rendszerek@N
  4.  
  5.           Tegyük    fel,    hogy   a   Cray,   a   világ   leggyorsabb
  6.           számítógépeinek  gyártója,  piacra  dob egy új számítógépet.
  7.           A    gép    teljesítménye    80   Pentiuméval   egyenértékû,
  8.           holografikus  megjelenítôje  van, háttértárolója több Gbyte,
  9.           egy  mappában  elfér  és  az ára húszezer forint. Mi lenne a
  10.           vevôk elsô kérdése? -- Ez MS-DOS kompatibilis?
  11.  
  12.  
  13.  
  14.  
  15.           Hát  igen,  az MS-DOS, ami igazán nem nevezhetô jó operációs
  16.           rendszernek,   mára   a   legnagyobb  felhasználói  bázissal
  17.           rendelkezik.   A   DOS,   amit   a   Microsoft   egy   Intel
  18.           processzorhoz  készült  CP/M  változatból  írt  át az IBM új
  19.           gépére,  az  IBM  PC-re,  magán  viseli  a  kapkodás jeleit.
  20.           Elkészültekor  még  egyik  cég  sem  sejtette,  hogy  ez  az
  21.           alacsony  árú  és  hasonló  minôségû  gép  ekkora sikert fog
  22.           aratni.
  23.  
  24.           Az  elsô  PC egyszerre csak egy programot tudott futtatni és
  25.           maximum  640  Kbyte  memóriát  tudott kezelni. A DOS 1.0 még
  26.           nem  ismerte  a  könyvtárstruktúrát  sem.  Amikor  a két cég
  27.           észrevette  a  hatalmas  érdeklôdést,  mindketten  elkezdték
  28.           fejleszteni  termékeiket.  Mivel az elsô, Intel 8088 és 8086
  29.           típusú  processzorral készített PC-kbôl és PC/XT-kbôl nagyon
  30.           sok   kelt   el,   mindenképpen   meg   akarták   ôrizni   a
  31.           kompatibilitást  ezekkel.  Az IBM PC/AT új konstrukció volt,
  32.           az  Intel  új  processzorával,  az  i80286-tal, amely sokkal
  33.           többet  tudott  elôdjénél,  de  hogy az elôzô géphez készült
  34.           programok   fussanak   rajta,   tartalmazta   elôdje  összes
  35.           funkcióját.  Az  új  processzor már támogatta a multitaszkot
  36.           és  nagyobb  memóriát  tudott kezelni. Egy belsô kapcsolóval
  37.           lehetett  az  új,  bôvített  üzemmódba  kapcsolni  --  ez  a
  38.           kapcsoló a gép bekapcsolásakor mindig i8086 módban van.
  39.  
  40.           Az  új  szoftver  viszont  nemigen  változott,  a  Microsoft
  41.           inkább  javított,  mint  fejlesztett.  A  DOS  2.0-ban végre
  42.           bemutatták  könyvtárkezelést.  Majdnem tíz év kellett ahhoz,
  43.           hogy  a Microsoft támogatást nyújtson a 32 Mbyte-nál nagyobb
  44.           logikai  drive méretnek. A DOS sohasem használta ki az Intel
  45.           új   processzorainak   képességeit,  ami  gyakorlatilag  azt
  46.           jelenti,   hogy  egy  486-ost,  amely  több,  mint  4  Gbyte
  47.           memóriát  tud kezelni és támogatja a multitaszkot, az MS-DOS
  48.           6.0  is  úgy  kezeli,  mintha  az egy nagyon gyors XT lenne.
  49.           Amikor  egy átlagos PC-ben manapság legalább 4 Mbyte memória
  50.           van,  még  mindig  az a legnagyobb probléma, hogyan tudjuk a
  51.           640 Kbyte-ot a legjobban kihasználni!
  52.  
  53.           A  DOS legnagyobb elônye, hogy nagyon sok alkalmazás készült
  54.           hozzá,  és nagyon sokan használják. Ez a legnagyobb hátránya
  55.           is,  mivel  emiatt  nem lehet olyan könnyedén lecserélni egy
  56.           jobbra,  több  százezer  program újraírása nélkül. Az IBM az
  57.           OS/2-vel,  a  Microsoft a Windows-zal próbálkozik, de ez még
  58.           a jövô zenéje.
  59.  
  60.           A   PC-re   már   eddig   is   írtak   alternatív  operációs
  61.           rendszereket,  de  ezek  nem  túl elterjedtek. Egy komolyabb
  62.           op'rendszer  multi-user, multitask rendszerû (egyszerre több
  63.           felhasználó   futtathat  több  programot),  hibabiztos  (nem
  64.           száll  el minduntalan), bôvíthetô és gyors. Ilyen például az
  65.           SCO  Unix,  amit  elsôsorban  a professzionális felhasználók
  66.           igényeire alapoztak, emiatt ára is igen magas.
  67.  
  68.           De  nemcsak ez az egy Unix rendszer létezik a PC-re. John G.
  69.           Tannenbaum    Turing-díjas    tudós   operációs   rendszerek
  70.           fejlesztésérôl   írt   könyvéhez  példaképpen  egy  komplett
  71.           op'rendszer   forráskódját  mellékelte.  Ez  volt  a  Minix.
  72.           Tannenbaum  könyvét  Amerikában tankönyvként használták, így
  73.           a   legtöbb  rendszerprogramozást  tanuló  diák  találkozott
  74.           vele.  Mivel  egy  könyv  árába  került, részletesen ki volt
  75.           dolgozva,   és  a  forráslistája  is  megvolt,  sokan  gépre
  76.           vitték:  PC-re,  Atarira, Amigára és Macintoshra is. A Minix
  77.           nem   egységes,   mivel   mindenki  a  maga  ízlése  szerint
  78.           változtat   rajta.  Több  tucat  változata  létezik,  ezeket
  79.           általában  differencia-file-okban  terjesztik.  A Minix PC-s
  80.           változata  egy  286-ost  igényel,  de  van  már  386-ra  írt
  81.           változata  is.  Bár  ez  a  rendszer jól átgondolt, igazából
  82.           mindig  csak  a  diákok  és hackerek játéka maradt, ""emberi
  83.           fogyasztásra alkalmatlan".
  84.  
  85.           Egy   másik   Unix   másolat   a   Coherent.   Ezt  az  AT&T
  86.           fejlesztôgárdájából    kivált   Mark   Williams   kis   cége
  87.           fejlesztette  ki,  a  Unix  eredeti célkitûzéseit szem elôtt
  88.           tartva.  Az  eredmény:  kicsi,  egyszerû, gyors, és hatékony
  89.           rendszer.  A  Coherent  4  floppyn  elfér,  a merevlemezen a
  90.           teljes      rendszer      C     fordítóval,     editorokkal,
  91.           segédprogramokkal  és  leírással  körülbelül  7 Mbyte helyet
  92.           foglal,  egy  AT-n  már  használható  sebességgel mûködik. A
  93.           Coherent   alacsony   ára  és  kiváló  dokumentációja  miatt
  94.           ajánlható mindenkinek, aki szeretné megismerni az Unixot.
  95.  
  96.           A  kilencvenes években az amerikai állam túlkapásai hatására
  97.           megalakultak  az információ és a programok korlátozása ellen
  98.           küzdô  csoportok.  A  legismertebb  ilyen  szervezet, a Free
  99.           Software   Foundation   (FSF)   elkezdett   fejleszteni  egy
  100.           op'rendszert,  ami  az Unix-kompatibilitás mellett semmilyen
  101.           meglévô  op'rendszer  kódját  sem tartalmazza, így senki nem
  102.           kérhet   érte   jogdíjat,   és   szabadon   terjeszthetô.  A
  103.           vállalkozás  neve  GNU  Project (Gnu's Not Unix). A rendszer
  104.           fele  már  elkészült,  például egy ANSI C fordító, editorok,
  105.           segédprogramok.
  106.  
  107.           Finnországban  egy  Linus Torvalds nevû diák elkészített egy
  108.           Unix  klón  kernelt  (magprogramot),  ami az i386 processzor
  109.           képességeire  épül,  és  a forráskóddal együtt köztulajdonná
  110.           tette.  Ebbôl a kernelbôl és a GNU programokból állt össze a
  111.           Linux operációs rendszer 1992-ben.
  112.  
  113.           Egy  kommersz  programot  rendszerint  csak  egy  kis csapat
  114.           programozó  fejleszt, ezért az új verziók megjelenése között
  115.           néha  több  hónap  is  eltelik.  A  Linux  teljesen más úton
  116.           indult   el:  a  rendszert  több  száz  önkéntes  fejleszti,
  117.           mindenki  azon  a  részen  dolgozik,  amelyik  ôt érdekli. A
  118.           fejlesztôk  egymással  és a felhasználókkal az Interneten (a
  119.           világ  legnagyobb  számítógéphálózatán)  keresztül tartják a
  120.           kapcsolatot,    így   biztosítva   az   állandó   és   gyors
  121.           információcserét.  Åtlag  kéthetente van kész egy új verzió,
  122.           jelenleg   a  0.99pl17  verziónál  tartanak,  elég  közel  a
  123.           végleges, 1.0 verzióhoz.
  124.  
  125.           A  Linux  használatához  legalább  egy  386SX  kell  2 Mbyte
  126.           memóriával,  bár  ha valaki komolyan akar dolgozni vele, egy
  127.           386DX  4  Mbyte  memóriával már elég jó teljesítményt nyújt.
  128.           Ez  a  rendszer  a  legtöbb  standard  és jópár speciális PC
  129.           hardvert  képes kezelni, támogatja az ISA/EISA és helyisínes
  130.           architektúrákat,  használhatunk  Herculestôl az elterjedtebb
  131.           SVGA   kártyákig  bármilyen  videokártyát,  MFM,  RLL,  IDE,
  132.           standard  SCSI és ESDI kontrollereket, hangkártyákat, CD-ROM
  133.           olvasókat   (a  Magyarországon  elterjedt  olcsó  drive-okat
  134.           is!),  hálózati  kártyákat,  és egy csomó speciális hardvert
  135.           (mint például transzputeres processzorkártya).
  136.  
  137.           A  rendszer  minimális  helyigénye  5  Mbyte. A teljes Linux
  138.           dokumentációval,   segédprogramokkal,   fordítókkal,  TCP/IP
  139.           támogatással,    X11R5    ablakozó   rendszerrel   és   ezek
  140.           forráskódjával    együtt    90    Mbyte    helyet    foglal.
  141.           Természetesen   nem   mindenkit   érdekel   az   IP   socket
  142.           programozás  és hasonló rémségek, ezért egy átlagos rendszer
  143.           45  és  70  Mbyte  között  mozog. A komplett kit olyan nagy,
  144.           hogy  több  shareware forgalmazó külön CD lemezen adta ki. A
  145.           kit néhány magyar BBS-en is megtalálható már.
  146.  
  147.           Természetesen    egy   operációs   rendszer   mit   sem   ér
  148.           alkalmazésok  nélkül.  A  Linuxra,  lévén  nagyjából  Posix,
  149.           System  V, BSD és XPG/4 kompatibilis, nagyon könnyen átírták
  150.           a   legtöbb   standard   Unix   alkalmazást,   így  mindenki
  151.           megtalálhatja   a  maga  számára  szükséges  programokat.  A
  152.           programozók  válogathatnak  assembly,  C,  C++, Objective C,
  153.           Pascal,  Modula--2,  Ada, Fortran (F77), Perl, Lisp, Prolog,
  154.           Smalltalk  és  más nyelvek közül, adatbáziskezelésre ott van
  155.           az  Ingres,  Postgres, Onyx, táblázatkezeléshez az Xsheet. A
  156.           DTP  és CAD felhasználók is megtalálhatják munkaeszközeiket,
  157.           csakúgy,   mint   a   multimédiával   foglalkozók   vagy   a
  158.           matematikusok.  Végül  a szórakozásra vágyóknak ott van több
  159.           tucat    Unix   játék,   egyszerû   fejtörôktôl   kezdve   a
  160.           többszemélyes ûrháború-szimulátorig.
  161.  
  162.           A  Linux  külön  partíciót  igényel  a  winchesteren,  saját
  163.           file-rendszere  maximum 4 Tbyte-ot (4096 Gbyte) tud kezelni,
  164.           255  karakter  hosszú  file-nevekkel. Sajátja mellett éppúgy
  165.           tudja   kezelni   a   DOS,   OS/2,  Minix,  Xenix,  System/V
  166.           file-rendszereket  is.  A  DOS- és a Windows-emulátor is már
  167.           bétatesztelés  alatt  áll,  megkönnyítve  az átállást a régi
  168.           rendszerrôl az újra.
  169.  
  170.           Az  operációs  rendszerek  piacán még a Microsoft DOS az úr,
  171.           de   ez   megváltozhat  a  közeljövôben.  A  Novell  ugyanis
  172.           felvette  a  harcot a Microsoft egyeduralma ellen, amikor 30
  173.           millió  dollárért  megvette az AT&T USL-tôl a Unix operációs
  174.           rendszer   tulajdonjogát,   majd   azt   átadta   az  X/Open
  175.           szabványosítási  konzorciumnak.  Ezentúl az X/Open szabhatja
  176.           meg,  hogy melyik operációs rendszer viselheti a Unix nevet.
  177.           Az   X/Open  máris  kibocsájtotta  szabványgyûjteményét,  az
  178.           XPG/4-et.  Eközben  a  Novell kihozta saját op'rendszerét, a
  179.           UnixWare  1.0-t  a  PC-re,  amely természetesen megfelelt az
  180.           XPG/4-nek,   tartalmaz   DOS-  és  Windows-emulátort,  X11R5
  181.           ablakrendszert    és    Novell   IPX   támogatást,   mindezt
  182.           Windows-közeli áron.
  183.  
  184.           Ha    a    Novellnek    sikerül    rávennie    a   DOS-   és
  185.           Windows-felhasználók  millióit  az átállásra, új korszak fog
  186.           kezdôdni  a  számítástechnikában.  A  személyi  számítógépek
  187.           tulajdonosai   végre   illô   operációs   rendszert   kapnak
  188.           nagyteljesítményû  gépeikhez, egyre több hálózat kapcsolódik
  189.           össze,  kialakul a ... De még nem tartunk itt. Ha viszont ez
  190.           a  lehetôség  jön  be,  a  Linux a UnixWare, a Solaris, és a
  191.           NextStep  méltó vetélytársa lehet, jó ideig nem kell tûrnünk
  192.           egy   újabb   monopóliumot,  és  élvezhetjük  a  nagy  cégek
  193.           versenyét a felhasználók kegyeiért.
  194.  
  195.           @KFitos Imre@N